Civil, részvételi elvű politikai kultúrát kell építeni
A közéleti kommunikációnk több ezer éves hagyomány alapján a hierarchikus szerveződés mintázatait követi. Ez a hagyomány olyan mélyen van bennünk, hogy észre se vesszük, hogy ez szerint rendezzük el a közös kommunikációs helyzeteinket.
Ezért rábíznánk magunkat végre egy jó, alkalmas vezetőre, vezető személyben gondolkodunk, aki mögé sokan fel tudnak sorakozni, stb.
De ha állampolgárként ezt a hierarchikus mintát követjük csak, és nem tudunk máshogy működni, a legjobb vezetőre is rárakjuk a régi mintát.
A rendszerváltás kudarcának egyik legfontosabb oka ez. Nem alakult ki az a civil társadalom, ami maga termeli ki a politikai vezetőit, maga adja a politika mandátumát, s maga kontrollálja a politikai hatalmat. E helyett a politika magára maradt, a politikai pártok kiürültek, és ezért a hatalom kontroll nélkül maradt. Eljutottunk oda, hogy nem a civilek kontrollálják a politikát, hanem a hatalom a civileket. A hatalom manipulatív eszközeivel megdolgozandó tárgyak lettünk, ahol politológiai eszközökkel szakértők méricskélik, hogy mivel kell manipulálni minket.
Ezzel a problémával szembe kell nézni.
A megoldandó probléma a civil részvétel
Új civil együttműködési kultúrát kell építeni. Van erre felhasználható hagyomány.
Hogy jobban értsük, hogy miről van szó, összehasonlítom a hagyományos mintát követő csoportokat az úgynevezett részvételi elvű csoporttal.
A részvételi elvű csoport mintái tanulhatók. Van ahol volt rá több száz év, hogy kialakuljon, nekünk nincs ennyi időnk, de a minta megtanulható.
