Egyszer valaki elmesélte nekem, hogy régen az urak, hogy tanitották a szolgákat a hatalomra.
"Ma dícsérd meg valamiért, holnap szidd meg ugyanazért! Így tanulja meg, hogy nem a szabály, hanem te vagy az úr."
A hatalomgyakorlás bevált módja ma is. Zavarkeltés, háború, ellenségképzés, a feszültség fenntartása. Legyen min rugózzon az ellenzék. És őrölje fel az erejét!
Az emberek meg örüljenek, hogy ma nem őket teszik ki az utcára. "Mert mindíg csak egy kisebbséget tesznek ki közülünk. Reménykedhetünk, hogy mindíg csak másokat." De féljenek: holnap ők jöhetnek. És jó, ha tudák, ki az úr.
Ilyen egyszerű.
Ma van az Alkotmány ünnepe.
"érdemes nézni az egész indoklást, mert ebben a Fidesz kifejti azt a vitathatatlanul újszerű gondolatot, hogy a tízezreket vagy százezreket képviselő ellenzéki pártokkal való párbeszéd igazából a szavazók semmibevétele:"
„Valódi és értelmes vita nem folytatható olyanokkal, akik az ország legelemibb érdekét sem hajlandóak szem előtt tartani, sőt, minden erővel az ellen tevékenykednek. Ilyen feltételek mellett vitatkozni képmutatás, sőt, a szavazók semmibevétele lenne.”
Korunkban - a tudásalapú társadalomban - a közös gondolkodás a szervezeti és társadalmi értékteremtés legfontosabb eszköze.
Mégis sokan hiszik még mindig hogy a beszélgetés értéktelen, inkább a cselekvés a lényeg.
A gondolkodás nélküli cselekvés a régi egyszerűbb világban sem volt helyes, ma pedig katasztrofális.
Minden lény egy közösen alkotott eleven háló által él.
Az emberek ezt a hálót kiegészítik a kultúrával. Mi egy közösen teremtett beszélgetési háló által létezünk.
Aki gondolkodás nélkül cselekszik, az is e háló része, csak helyette mások gondolkodnak.
A beszélgetés maga is cselekvés. Közösséget teremt. Világot.
Embert.
Arthur Koestler [1] a holonok hierarchikus szerveződésének koncepcióját H. A. Simon – a kognitív tudomány egyik megalapítójának – paraboláján keresztül – azon kicsit igazítva - vezeti be: Az idézet nemcsak hasonlatként érdekes, hanem mert szemléletesen bemutat egy szervezési, szerveződési, konstrukciós alapelvet is.
„Élt Svájcban két órásmester. Az egyiket Biosznak, a másikat Mekhosznak hívták, s mindketten messze földön híres, pontos és drága órákat készítettek. Nevük talán kissé furcsán hangzik; atyjaik konyítottak valamicskét a göröghöz, és mindketten kedvelték a rejtvényeket. A két műhelyben készült órák egyformán kitűnőek voltak, de Biosznak nagyszerűen ment az üzlet, Mekhosz pedig épp ...
Ha kapcsolatot keresel írj a "kozossegisziget@gmail.com" címre
Sorozat a Közösségi Szigetekről
1.Mik a Közösségi Szigetek? Március 26
A tudásalapú társadalom kiépítése közéleti vitákat is igényel. Ennek egy fóruma lehet a Közösségi Szigetek mozgalma.
Egy videoblog sorozat a Közösségi Szigetekről.
Ahol jobb a világ, ott az emberek kialkudták maguknak, és nem bevezették nekik felülről. Mi sem takaríthatjuk meg ezt a munkát.
A felvétel egy presszóban készült. Ott mások is vannak, és ez kissé zajossá teszi a felvételt. De az alulról építkezésbe ez is belefér. A felülről (a húsosfazekak felől) építkező szerveződéseknek sok ...
A hagyományos szervezetfejlesztésben, szervezeti problémamegoldásban az a tipikus, hogy a szervezet vezetői elkészítik
A folyamat következményei
Ha keresed a kapcsolatot írj a kozossegisziget(kukac)gmail.com címre
Sorozat a Közösségi Szigetekről
1. Mik a Közösségi Szigetek?
2. Miért kell alulról építkezni?
3. Miért nem elég, hogy a pártok kitalálják és az emberek csak választanak közöttük?
4. Miért nem elég, ha azokról a témákról beszélünk, amelyek amúgy is felmerülnek a nyilvánosságban?
5. Mit csinálunk konkrétan egy csoportban?
6. Mitől más egy Közösségi Sziget csoport, mint bármi más csoport?
7. Hány csoportot szeretnénk, és hogyan fognak a csoportok együttműködni?
8. Mi a viszonyunk a pártokhoz?
9. Hogyan viszonyulunk más civil szervezetekhez és a különböző értékrendű emberekhez?
10.Hogyan befolyásoljuk a politikát?
11. ...
Ha keresed a kapcsolatot írj a kozossegisziget(kukac)gmail.com címre
Sorozat a Közösségi Szigetekről
1. Mik a Közösségi Szigetek?
2. Miért kell alulról építkezni?
3. Miért nem elég, hogy a pártok kitalálják és az emberek csak választanak közöttük?
4. Miért nem elég, ha azokról a témákról beszélünk, amelyek amúgy is felmerülnek a nyilvánosságban?
5. Mit csinálunk konkrétan egy csoportban?
6. Mitől más egy Közösségi Sziget csoport, mint bármi más csoport?
7. Hány csoportot szeretnénk, és hogyan fognak a csoportok együttműködni?
8. Mi a viszonyunk a pártokhoz?
9. Hogyan viszonyulunk más civil szervezetekhez és a különböző értékrendű emberekhez?
10.Hogyan befolyásoljuk a politikát?
11. ...