Amíg nem lehetünk biztonságban tőletek, nem lehettek biztonságban tőlünk

A minap a Hősök terén magyaráztam a szobrokat a lányomnak.

Azt írtam korábban, hogy a politikából kifogytak a civil tartalmak, vagy fel sem töltődtek. Pedig a politikai szervezetek a civil társadalom részei.

Állampolgárok összehajolnak, megbeszélik a közös ügyeiket, összefognak, szervezkednek és érvényesítik politikai akaratukat. Vagy úgy hogy megkeresik a pártokat, és kiválasztják azt a programot, ami megfelel annak, amit megbeszéltek egymás közt. Vagy, ha nem találnak ilyet, nem hisznek a régieknek, új szervezeteket alapítanak. 
Vagy nem.
De akkor más állampolgárok érvényesítik (rajtuk) az akaratukat.

A civil társadalom önkéntes szociális és polgári csoportok, szervezetek és intézmények hálózata.
Nálunk ebből kevés van, és ami van, az is ritkán épül az állampolgárok ...

• Elindultunk. 
  Elkezdtünk egy önszerveződő hagyományokra építő közösségi mozgalom szervezését.
  Azt szoktuk mondani, hogy Magyarországon kiürültek a demokrácia intézményei. Pedig nem. Önszerveződő civil társadalom híján nem is töltődtek fel demokratikus tartalommal.
  Ezért közösségi szigeteket építünk, amelyekből megerősödhet az új demokratikus Köztársaság.
  A szigeteken dolgozunk az ország jövőképén. Megbeszéljük hogy milyen Magyarországot akarunk.  És közben tanuljuk - tanítjuk az együttműködést a civil létet.
  Helyzet van.
  Rád is szükség van! Ha be szeretnél szállni írj!

"A közügyekről csak információmorzsákkal rendelkező átlagembert egyre nehezebb meggyőzni arról, hogy a politikusok valóban az ő érdekeit –is- képviselik, és, hogy a politikában való részvétellel (pl. szavazás) el lehet érni valamit. Magyarország képviseleti demokráciában megválasztott politikusai mindig is azon az úton jártak, hogy a civilek „civilkedjenek”, és ne politizáljanak. A népesség és a politikai döntéshozók közti szakadék fokozatosan nyeli el a politikai intézmények legitimációját. Ezért így első látásra eléggé nehezen képzelhető el az, hogy a társadalmat aktivizálni lehet." Alex Kada írása.

Itt olvashatod tovább:

Kép:

http://www.posterwomen.org/Posterwomen/?p=1654

A közéleti kommunikációnk több ezer éves hagyomány alapján a hierarchikus szerveződés mintázatait követi. Ez a hagyomány olyan mélyen van bennünk, hogy észre se vesszük, hogy ez szerint rendezzük el a közös kommunikációs helyzeteinket.

Ezért rábíznánk magunkat végre egy jó, alkalmas vezetőre, vezető személyben gondolkodunk, aki mögé sokan fel tudnak sorakozni, stb.

De ha állampolgárként ezt a hierarchikus mintát követjük csak, és nem tudunk máshogy működni, a legjobb vezetőre is rárakjuk a régi mintát.

 A rendszerváltás kudarcának egyik legfontosabb oka ez. Nem alakult ki az a civil társadalom, ami maga termeli ki a politikai vezetőit, maga adja a politika mandátumát, s maga kontrollálja a politikai hatalmat.  E helyett a ...

Hogyan férünk hozzá a javakhoz?

Három különböző problémamegoldó felkészültséggel él az ember:

• tárgyi-anyagi javakkal, (enni, inni, ruházkodni, lakni, utazni stb feltételek)
• szimbolikus tudással, (a fejünkben lévő és kommunikálható tudás, ami segít eligazodni a világban)
• s a „mi a jobb” típusú értékelő tudással (ez arra jó, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, ez olyan tudás, ami hierarchiába rendezi el a rossz-jó-jobb dolgokat)

Bemutattam őket egy korábbi bejegyzésben .

A felkészültségekben való részesedés (participáció) központi kérdése a kommunikáció participációs elméletének. Mindezek az élet szükséges feltételei, de életlehetőségeink különböznek, mert különböző ...